,,Fáj a búcsú - mondta apám. - De remélem még találkozunk. S talán ez a remény ad vigaszt." - Nem tudnám megmondani, hogy ezek a szavak mennyire voltak őszinték és mennyire csak udvariasak, mert nem apámra, hanem a kínai professzorra figyeltem. ,,Nekem jobban fáj - válaszolta szerényen mosolyogva -, mert én távozom. Az ember, ha kedves barátaitól búcsúzik, a búcsúzás percében zálogul mindig otthagy a szívéből egy darabkát. Ezért a darabkáért pedig vissza akar térni. Remélem visszajöhetek érte."
Berkesi András: Magány (részlet)
2011.01.06. 19:45
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://2964.blog.hu/api/trackback/id/tr512565792
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.